Eger

Abstract

Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) szobrászművész Végvári vitézek szobrának leleplezésére 1967 őszén került sor. A szobrot az egri Dobó István téren állították fel, a városháza előtt, annak nem egészen a központi tengelye elé. A végeken harcoló vitézek emberfeletti küzdelme, rendíthetetlen bátorsága, lángoló hazaszeretete ragadta meg művészt. Az egyméternél valamivel magasabb, rusztikusan faragott kőlapokból emelt talapzaton, a kiemelt csatatéren folyik a harc. A két mindenre elszánt török harcos támadását ereje megfeszítésével kivédő magyar vitéz küzdelme győzelmesen bontakozik ki az akció során. Restaurálás után 2015-ben a Dobó tér szomszédságában lévő, egykori Szúnyog közben kialakított Végvári vitézek terén kapott helyet.

A Dobó tér Eger történelmi belvárosának főtere. A tér határa délkeleten a minorita rendház és templom, valamint a városháza, délnyugaton barokk lakóépületek, északnyugaton a Centrum Áruház vasbeton épülete. A vár irányában átnyúlik a hídon, az egriek a térnek ezt a részét kis Dobó térnek hívják. A tér hídon inneni részén áll a névadónak, Dobó Istvánnak emléket állító szoborcsoport. A háromalakos bronz kompozíció középső alakja a kardját magasba lendítő Dobó. A kapitány jobbján egy várvédő vitéz, míg balra tőle az ostromló törökökre követ hajító egri nő. A szoborcsoportot Stróbl Alajos készítette 1907-ben.

A 18. század legelején a városháza épülete még a Hosszú utcában, a mai Széchenyi utca keleti oldalán, a mostani 12. sz. alatt volt, ekkoriban ez volt a város legjelentősebb utcája, itt volt a püspöki rezidencia is. Később, még a század első felében a városháza átkerült az akkori Piac térre, jelenlegi helyére, ahol több átépítésen ment keresztül. Mostani formáját egy bérház felhasználásával és a Dobó tér felé eső szárny teljes újjáépítésével nyerte el, melyet 1900-ban avattak fel. Az eklektikus stílusú városháza tervezője Wind István egri építészmérnök volt, kivitelezője pedig Benedek Béla budapesti műépítész. Az épület homlokzata és szerkezete nagy hasonlóságot mutat a 19. század végi Magyarország számos eklektikus stílusú középületével.

Az egri Páduai Szent Antal-templom (Minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épülete, a város második legnagyobb temploma a főszékesegyház után. A Minorita templom a magyarországi barokk építészet egyik legszebb emléke, tökéletes arányossága, függőleges és vízszintes tagolásainak egyensúlya, kisebb-nagyobb elemeinek, díszítményeinek egymásra épülő harmóniája, külsejének és belső terének összehangoltsága párját ritkítja. Az 1758-as alapkőletétel (amelyet ünnepélyes körülmények között maga Barkóczy püspök végzett) után Falk János, majd Nitsmann János irányították építőmesterként a munkát. A templom felszentelésére a belső díszítés elkészültét követően 1773-ban került sor. Keleti oldalán az 1773-75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a városháza. Az egykori rendházban jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium működik.