Eger : Lyceum
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Novitas
Abstract
Description
Nevezték Lyceum térnek, majd Eszterházy tér volt, melyet átneveztek Szabadság térre, majd visszakapta az Eszterházy tér nevet. Eleinte csak a Líceum és a székesegyház közötti terület neve volt, később kibővült: a Líceum déli homlokzatával szemben álló háztól kezdődően nyugati irányban az útkereszteződésen áthaladva tartott a Bazilika déli oldalával szemközt álló házakig. Ma is ezt a területet öleli fel. A névadó Eszterházy Károly fontosnak tartotta a városrendezést is, 1764-ben elrendelte, hogy ha valaki Egerben házat akar építeni, "tartozik e szándékát a városi tanácsnál bejelenteni, hogy a rendezetlen utcák kiegyenesítését időben meg lehessen csinálni".
A mai Kossuth Lajos utca a középkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasz volt, amely a Hatvani kapunál lépett a városba és a vár nyugati kapujához érkezett. A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát összekötő széles, műemlékekben gazdag utca. A török kivonulása után Telekessy püspök és a káptalan megegyezett a város egyes területei fölötti birtoklás kérdésében. A Jászóról visszatelepedett kanonokok először a régi Káptalan utcában (ma Knézich Károly utcában) építettek házakat. Az 1708-as egyezség szerint Telekessy püspök hozzájárult ahhoz, hogy a kanonokok a Szent Mihály templomhoz közel is vehessenek maguknak házakat. Az utca neve a 18. század elején Hatvani utca, a század közepén "Urak utcája", majd "Barátok utcája" néven volt ismert. Nevezték még Hosszúpince utcának, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század közepén a mai Butler-ház kaszárnyaként működött. A káptalansor teljes kialakulása után hívták Káptalan utcának 1945-ig. Később Vöröshadsereg, Ifjúság útja, majd Kossuth Lajos utca lett a neve. Az utca történetéhez szorosan hozzátartozik az Eger-patak fölött átívelő híd története is. E helyen a középkorban és a török időkben is híd állott. A fahíd helyett a törökök építettek kőhidat, mivel ezen vontatták át a várba a súlyos ágyúkat, hadianyagokat. Eger 17. század végi összeírásaiban említenek egy kőhidat, mely a Carlone által épített minoriták hídjával lehetett egyidős. Az 1813-as árvíz ledöntötte, de 1815-ben újjáépítette Zwenger József egri kőművesmester. Ezt a hidat a közeli ferences templomról és kolostorról "barátok hídjának" nevezték sokáig az egriek. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, a helyreállítás 1945 után kezdődött.
Az épületet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly püspök elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab követte posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a sötétkamrát. Az épület a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart körülzáró, jórészt szimmetrikus épületszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei Könyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna működött. Az épület hátsó, keleti traktusa fölött emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással működő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.
A mai Kossuth Lajos utca a középkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasz volt, amely a Hatvani kapunál lépett a városba és a vár nyugati kapujához érkezett. A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát összekötő széles, műemlékekben gazdag utca. A török kivonulása után Telekessy püspök és a káptalan megegyezett a város egyes területei fölötti birtoklás kérdésében. A Jászóról visszatelepedett kanonokok először a régi Káptalan utcában (ma Knézich Károly utcában) építettek házakat. Az 1708-as egyezség szerint Telekessy püspök hozzájárult ahhoz, hogy a kanonokok a Szent Mihály templomhoz közel is vehessenek maguknak házakat. Az utca neve a 18. század elején Hatvani utca, a század közepén "Urak utcája", majd "Barátok utcája" néven volt ismert. Nevezték még Hosszúpince utcának, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század közepén a mai Butler-ház kaszárnyaként működött. A káptalansor teljes kialakulása után hívták Káptalan utcának 1945-ig. Később Vöröshadsereg, Ifjúság útja, majd Kossuth Lajos utca lett a neve. Az utca történetéhez szorosan hozzátartozik az Eger-patak fölött átívelő híd története is. E helyen a középkorban és a török időkben is híd állott. A fahíd helyett a törökök építettek kőhidat, mivel ezen vontatták át a várba a súlyos ágyúkat, hadianyagokat. Eger 17. század végi összeírásaiban említenek egy kőhidat, mely a Carlone által épített minoriták hídjával lehetett egyidős. Az 1813-as árvíz ledöntötte, de 1815-ben újjáépítette Zwenger József egri kőművesmester. Ezt a hidat a közeli ferences templomról és kolostorról "barátok hídjának" nevezték sokáig az egriek. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, a helyreállítás 1945 után kezdődött.
Az épületet Gerl József tervezte, az építtető Eszterházy Károly püspök elgondolt egyetem befogadására. Gerlt Fellner Jakab követte posztján, aki Gerl tervei szerint folytatta a munkát, csupán a főhomlokzatot módosította, bővítette az ajtó- és ablakméreteket, a sötétkamrát. Az épület a barokk, a copf és a rokokó stílust mutatja. A négyzet alakú udvart körülzáró, jórészt szimmetrikus épületszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú termet alakítottak ki, mindegyiket freskó díszíti. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű Főegyházmegyei Könyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna működött. Az épület hátsó, keleti traktusa fölött emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony. Eszterházy négy fakultással működő egyetemet álmodott meg, de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indulhattak el. Az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképző iskolát is ide helyezték át 1852-ben. 1950-ben a főiskola önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté az országban. Ma már építtetőjének, Eszterházy Károlynak a nevét viseli.
Digitalizálva és betöltve a helyismereti portálra.